Bács-Kiskun megyét 1950-ben létesítették, s ezzel párhuzamosan hívták életre a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának jogelődjét, amely működését Kecskeméten, a városháza épületében (a mai Kossuth téri részleg) kezdte meg. A levéltár mai központja az 1995-ben átadott Klapka utcai épület. Az intézmény jelenleg két kecskeméti és egy-egy kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, illetve bajai részleget működtet.

A Baranya Megyei Levéltár elődje, a Pécsi Állami Levéltár négy levéltári gyűjtemény (Baranya vármegye, Pécs város, Mohács város, illetve a Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára) egyesítésével jött létre 1950-ben. E gyűjtemények története egészen az Árpád-korig visszavezethető.

A Békés Megye Megyei Levéltár egy központi és egy fióklevéltárból, valamint egy részlegből áll. Az egykori megyeszékhelyen, Gyulán működő központi levéltár őrzi a történeti Békés megye iratainak legnagyobb részét. Itt nyertek elhelyezést – többek között – a megye 1950-ig működött központi közigazgatási és jogszolgáltató szerveinek iratai.

A levéltári anyag magvát, a terjedelemre és forrásértékre nézve legjelentősebb részét három megyei törvényhatóság: Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén megye és egy törvényhatósági jogú város: Miskolc iratanyaga, eredetileg önálló levéltárai képezik. E levéltárak egy intézményi szervezetbe vonása egybeesett a három megye 1950-ben történt egyesítésével, s a területi állami levéltárak szervezetének kialakításával.

A Csongrád Megyei Levéltár a korábban kialakult közigazgatási hagyományokhoz és a jelen adottságaihoz alkalmazkodva megyei levéltári hálózatot épített ki a maga illetékességi területén. A levéltár kereteiben a szegedi központ mellett három városi levéltár és egy levéltári részleg működik.

Székesfehérvár török megszállása (1543) utáni időszakban a megyei adminisztráció felbomlott. A magyar közigazgatás szervezetében a nyugati részeket Veszprém, az északi területeket Komárom megyéből igazgatták. A megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás újjászervezésére 1692-ben került sor. Ettől az időszaktól tekinthető teljesnek a megye feudális kori iratanyaga.

Győr-Moson-Sopron megyében a történeti hagyományoknak megfelelően két egyenjogú megyei levéltár és egy levéltári kirendeltség működik, amelyek ma is elkülönítve őrzik a történelmi megyék területén keletkezett iratanyagot. A Győri Levéltár gyűjtőköre a volt Győr megye területére, a Győr városban működött és működő megyei alárendeltségű, illetve regionális szervekre; a mosonmagyaróvári levéltári kirendeltség gyűjtőköre az egykori Moson megye (3 járás: magyaróvári, nezsideri, rajkai) és Mosonmagyaróvár város területére terjed ki. A visszamenőleges gyűjtőköri illetékesség mindkét esetben kiterjed az 1919-ben Csehszlovákiához (ma Szlovákia), 1921-ben Ausztriához és 1947-ben ugyancsak Csehszlovákiához csatolt területekre is.

Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára két azonos jogállású törvényhatóság, Sopron város és Sopron vármegye levéltárainak egyesítésével jött létre 1950-ben. Ma Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltáraként gazdaságilag és szervezetileg önállóan működik.

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár három 1950 előtti törvényhatósági levéltár iratait őrzi: a régi Debrecen Városi Levéltárét, Bihar megye és Hajdú megye levéltáráét. Ez utóbbi 1876-ban vette át a Hajdúkerület Levéltára iratanyagát, amely aztán a Hajdúböszörményi Fióklevéltárba került. A fióklevéltár Hajdúböszörményben 1980 óta működik, gyűjtőköre Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúdorog és Polgár városok, valamint Folyás, Görbeháza, Tiszagyulaháza és Újtikos területére terjed ki.

A Heves Megyei Levéltár Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült megyék levéltárából jött létre. Az intézmény 1989 óta egyetlen épületegyüttesben működik.

Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnok székhellyel 1876-ban alakult meg. A megye területét a volt Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági helységei és a volt Heves és Külső-Szolnok megye, Külső-Szolnok részének települései alkotják. A levéltár felállítását 1751-ben Mária Terézia királynő rendelte el a kerület székhelyén, Jászberényben. Ettől az időtől kezdve gyűjtötték, rendszerezték az iratokat. Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulása után 1878-ban a jászberényi levéltári anyag jól rendezett és kutatható állapotban Szolnokra, az újonnan megalakult megyei levéltárba került. Szolnokon 1980-ban új levéltár épült – akkoriban az új levéltári célépület különleges eseménynek számított –, 2002-ben az intézmény korszerű, új raktárral bővült.

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Esztergomban három épületben helyezkedik el. A levéltár szervezeti egységébe tartozik a Komáromi Fióklevéltár, itt Komárom város önkormányzatának, jogelődjének és a hozzá tartozó intézményeknek az iratait őrzik. (A megye területén lévő Tatabánya iratait önálló városi levéltár őrzi.)

A Nógrád Megyei Levéltár iratanyagát három helyen őrzi. A levéltár székhelyén, Salgótarjánban találhatóak a megyei önkormányzat és intézményei, a megyei igazságszolgáltatás, valamint az állami szakigazgatás területi szakszerveinek iratai. Ugyancsak itt nyertek elhelyezést a tanácsi korszak megyei közigazgatási iratai, az államigazgatás területi szerveinek anyagai, valamint Salgótarján nagyközség, majd rendezett tanácsú város iratai. Salgótarjánban található az MSZMP Nógrád megyei iratanyaga – volt pártarchívum – is. Balassagyarmaton őrzik – többek között – a város, a balassagyarmati, kékkői, rétsági járások iratait. A bátonyterenyei – tiribesi – részleg a Nógrádi Szénbányák és elődszervezetei iratainak, valamint a felszámolt vállalatok iratainak őrzőhelye.

Pest megye levéltárának első ismert említése 1657-ből való, székhelye háromszáz éve Pesten, majd Budapesten van. A levéltár korszerű, modern új épülete 2001-ben készült el. A Pest Megyei Levéltár része az 1973-ban felállított Nagykőrösi Osztály. Nagykőrösön őrzik két jelentős történelmi múlttal rendelkező város, Nagykőrös és Cegléd, valamint a két várost övező települések iratanyagát. 2004-ben Vác város iratanyagát Vác Város levéltára vette át.

A Somogy Megyei Levéltár az egykori vármegyei levéltár 1828-ban épített, majd később többször bővített épületében működik Kaposvárott, a megyeszékhelyen. A Somogy Megyei Levéltár része a Nagyberki községben elhelyezett Nagyberki Levéltári Osztály. A kaposvári központban őrzik a megye és a települések közigazgatási, jogszolgáltatási, gazdasági és családi levéltári irategyütteseit. A Nagyberki Osztály épületében az 1950–1990 közötti évtizedekben keletkezett járási és községi tanácsi, valamint a telekkönyvi, a vállalati és termelőszövetkezeti iratanyagok vannak elhelyezve.