Városi levéltárak
Budapest Főváros Levéltára
A török alóli felszabadulást - 1686-ot . megelőző évszázadok városi életéről, igazgatásáról főként közvetett forrásokból rendelkezünk ismeretekkel, mert a városok régi iratai a felszabadító harcok során szinte teljesen megsemmisültek. Csupán néhány tucat oklevél, s egyéb városi irat maradt fenn ezekből az évszázadokból. A levéltár birtokában lévő legrégibb dokumentum egy 1300-ból származó oklevél.
Győr Város Levéltára
Győr Város Levéltára a város és a hozzá tartozó intézmények iratait őrzi 1600-tól. Gyűjtőterülete és illetékessége megegyezik a fenntartó önkormányzatéval.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára három évszázados múltra visszatekintő intézmény. 1950 előtt a levéltár a városi önkormányzat adminisztrációjának része volt, ezután területi levéltár egységeként (Székesfehérvári Állami Levéltár, Fejér Megyei Levéltár) működött 1991 végéig. 1992 februárjától ismét a városi önkormányzat önálló intézménye, ahol a városi önkormányzat hivatalai, intézményei, gazdasági szervei iratanyagát őrzik. Gyűjtőköre Székesfehérvár város területe.
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára
Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára alapítását tekintve fiatal intézmény, hasonlatosan a fenntartó önkormányzathoz, hiszen Tatabánya Megyei Jogú Város, Komárom-Esztergom Megye székhelye 1997 októberében ünnepli várossá alapításának ötvenedik évfordulóját.
A levéltár 1992-től a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár fiókintézményeként szerveződött és működött. 1995. január elsejétől a városi önkormányzat önállóan funkcionáló közgyűjteménye.











