Vakok és gyengénlátók   RSS
Keresés az adatbázisokban
Közös kereső Összetett adatbázisok Fond- és állagjegyzék MDP és MSZMP iratok Magyar Kataszteri Térképek II. Katonai felmérés térképei

Archontológia

Egyesületek

Települések és dűlőnevek

Magyar levéltári kiadványok

Urbaria et Conscriptiones

Királyi Könyvek

Térkép adatbázis

Középkori Magyarország Levéltári Forrásainak Adatbázisa

Budapest Főváros Levéltára

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
  A Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL) őrizetében lévő iratanyag legnagyobb részét a főváros jelenlegi területén egykor fennállott és működött különféle - városi, községi és járási - közigazgatási hatóságok iratai képezik. A levéltár maga is, noha szervezete, s intézményi jellege az idők folyamán számos változáson ment át, történetileg egyértelműen az egykori városigazgatáshoz kapcsolódik.Mivel 1950-ben, a törvényhatósági levéltárak államosításakor - az ország többi törvényhatósági levéltárához hasonlóan - ezen intézményt is területi alapra helyezték, a korábbi fővárosi önkormányzati szervek iratanyagai mellett, különféle fővárosi hatáskörű állami, s egyéb szervek iratsorozatai is az intézmény őrizetébe kerültek.
 
A fővárosi levéltár épülete
A fővárosi levéltár épülete
A Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL) őrizetében lévő iratanyag legnagyobb részét a főváros jelenlegi területén egykor fennállott és működött különféle - városi, községi és járási - közigazgatási hatóságok iratai képezik. A levéltár maga is, noha szervezete, s intézményi jellege az idők folyamán számos változáson ment át, történetileg egyértelműen az egykori városigazgatáshoz kapcsolódik. Buda szabad királyi főváros, Pest szabad királyi város és Óbuda mezőváros 1873-ban történt egyesítését megelőzően e városoknak természetesen különálló levéltáraik voltak, melyeknek élén a XVIII. század második harmadától fogva külön levéltáros állott. Ezen levéltárakat az egységes főváros hivatali szervezetének kialakításakor egyesítették, s ezzel létrehozták a jelenlegi intézmény legrégibb szervezeti előzményét.

A városegyesítés éve nem csak várostörténeti szempontból korszakhatár, de természetesen a levéltári anyag tagolódása szempontjából is. A három különálló város anyaga forrásjellemzők szempontjából jobbára egységet alkot, s lehetővé teszi (minthogy az 1686 előtti anyag, néhány tucat irat kivételével elpusztult) a Buda visszavívása utáni majd kétszáz év városi fejlődésének tanulmányozását. A legnagyobbrészt német és latin, kisebb részben magyar nyelvű anyag tükrözi a késő feudáliskori városigazgatás igen tagolt szervezeti és funkcionális rendszerét, s igazságszolgáltatási gyakorlatát, s például a különféle jogbiztosítási iratokon keresztül bepillantást enged az egykori városi polgárság életmódjának változásaiba is. Az 1873-1950 közötti, törvényhatósági korszakból fennmaradt fondok és állagok (melyek - ellentétben a feudális kori anyaggal - jelentősen csonkultak a háborús pusztítások és a különféle selejtezési akciók nyomán) alkotják a levéltár legterjedelmesebb iratsorozatait. Ennek ellenére, a ma rendelkezésünkre álló egykori önkormányzati testületi, általános hivatali és szakigazgatási iratanyag mégis igen értékesnek tekinthető.

A polgári kori törvényhatósági közigazgatás tanulmányozására a BFL rendelkezik az országban a legterjedelmesebb és legsokrétűbb iratanyaggal. Mivel 1950-ben, a törvényhatósági levéltárak államosításakor - az ország többi törvényhatósági levéltárához hasonlóan - ezen intézményt is területi alapra helyezték, a korábbi fővárosi önkormányzati szervek iratanyagai mellett, különféle fővárosi hatáskörű állami, s egyéb szervek iratsorozatai is az intézmény őrizetébe kerültek. Ezek között találhatók a budapesti főkapitányság töredékes iratai vagy a tanfelügyelőségek, tankerületi főigazgatóságok anyaga. A jogszolgáltatás területén a fővárosi bíróságok, ügyészségek, s a közjegyzők anyaga jelentettek nagy forrásgyarapodást. S az egészségügyi- és tanintézetek sorában, az átalakulásnak megfelelően, a levéltár őrizetébe nem csupán önkormányzati intézmények iratai kerültek, hanem olyanok is, melyeknek fenntartója az állam, alapítvány, valamely egyház, vagy magánszemély volt. Mennyiségi gyarapodás szempontjából e körben a legszámottevőbb a különféle gazdasági szervek iratanyaga. Nem csupán a fővárosi hatóság közüzemei, közlekedési vállalatai, pénz- és hitelintézetei, különféle gazdasági intézményeinek iratai vannak a levéltár őrizetében, de korábbi magán- és állami tulajdonú ipari üzemek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok, hitel és biztosítási intézetek is. A területi elv érvényesülése az 1970-es évek közepén az 1950-ben Budapesthez csatolt peremkerületi iratok átvételével vált teljessé.

A levéltár 2004-ben új épületbe költözött, s lehetővé vált a korábban több telephelyen őrzött iratanyag egyesítése.

Budapest Főváros Levéltára meghatározó és kezdeményező szerepet játszik a hazai szakmai közéletben. Otthont ad az Önkormányzati Levéltárak Tanácsának.

A levéltár kiadványmunkája igen jelentős. http://bfl.archivportal.hu/id-1647-kiadvanyaink.html

 

 

További információk:

Cím: 1139 Bp., Teve u. 3-5.

Levelezési cím: 1554 Bp., Pf. 41.

Telefon: 298-7500 (központ)

  298-7617 (titkárság)

Telefax: 298-7555 (titkárság)

E-mail: bfl@bparchiv.hu

 

Honlap: http://bfl.archivportal.hu