Vakok és gyengénlátók   RSS
Keresés az adatbázisokban
Közös kereső Összetett adatbázisok Fond- és állagjegyzék MDP és MSZMP iratok Magyar Kataszteri Térképek II. Katonai felmérés térképei

Archontológia

Egyesületek

Települések és dűlőnevek

Magyar levéltári kiadványok

Urbaria et Conscriptiones

Királyi Könyvek

Térkép adatbázis

Középkori Magyarország Levéltári Forrásainak Adatbázisa

Nemzetközi szervezetek, programok

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás
A levéltárak nemzetközi együttműködésének fórumai
 
 
A levéltárak és a levéltárosok nemzetközi szintű együttműködésének számos fóruma és szervezete alakult ki az elmúlt évtizedekben, s az együttműködés kényszerét a robbanásszerű információs forradalom egyszerre tette égetően szükségessé és egyszerűen szervezhetővé. Ezen fórumok rendszeres vagy alkalmi találkozók, konferenciák, workshopok szervezésével, illetve közös kutatási programok és kiadványok révén kívánják elősegíteni a határokon átnyúló szakmai tapasztalatcserét.

A nemzetközi levéltári élet átfogó szakmai szervezete a Nemzetközi Levéltári Tanács (International Council on Archives, Conseil International des Archives, ICA, www.ica.org ).

A második világháború során az emberiség írott örökségében bekövetkezett pusztulás vezetett a közös kultúrkincs védelmére hivatott nemzetközi levéltári szervezet létrehozásának gondolatához. A Tanács a levéltári anyag megőrzésének és használatának elősegítését, az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködést és a kulturális sokszínűség megőrzését tekinti elsődleges feladatának. A szervezet legfontosabb céljai között a levéltárak fejlődésének és más kulturális, kormányzati és egyéb szervezetekkel való együttműködésének segítése, az iratkezelés terén alkalmazandó sztenderdek és ajánlások kidolgozása, a nemzetközi szakmai és interdiszciplináris együttműködés szervezése, valamint a levéltárak anyagának mind szélesebb körben történő használhatóvá tétele is szerepel.

Az 1948-ban alakult Tanács legfőbb döntéshozatali szerve az alapszabály értelmében az évenként összeülő Közgyűlés, végrehajtó szerve pedig a szervezet regionális vezetőit és a szekciók többségének elnökeit tömörítő, párizsi székhelyű Végrehajtó Bizottság. Ez utóbbi testület munkáját két további bizottság, az ún. Intéző Bizottság (Management Commission) és a Program Bizottság (Programme Commission) segíti. Előbbi elsősorban a Végrehajtó Bizottság üléseinek szervezéséért és döntéseinek végrehajtásáért, utóbbi pedig a szakmai programok lebonyolításáért felelős. A Tanács szervezetének tagja még a Számvizsgáló Bizottság és az éves kerekasztal-konferenciák szervezéséért felelős CITRA-bizottság is.

A Nemzetközi Levéltári Tanács tagsága négy kategóriára oszlik:

a)      nemzeti levéltárak, levéltári igazgatóságok;

b)      szakmai szervezetek, ezen belül is nemzeti (b1) és nemzetközi szervezetek (b2);

c)      intézmények;

d)      egyéni tagok.

A Tanácsnak 2009-ben 190 országban több mint 1400 intézményi tagja volt és 200 feletti volt az egyéni tagság létszáma is.

A Nemzetközi Levéltári Tanácson belül az egyes régiók sajátosságainak figyelembevételével, az ezen országok közvetlen kapcsolattartását lehetővé tevő ún. regionális tagozatok is létrejöttek 1968-tól kezdődően. Mára 13 regionális tagozat jött létre, köztük 2000-ben az Európai Regionális Tagozat (European Regional Branch, EURBICA).

Az egyes intézmények és egyéni tagok nem csak földrajzi, de szakmai szempontok alapján is szerveződhetnek a Tanácson belül: 2009-ig összesen 13 különálló szekciót hoztak létre az egyes levéltári szakterületek képviselői.

A Nemzetközi Levéltári Tanács keretén belül működik a Levéltári Kerekasztal Konferencia (CITRA), mely évente meghatározott témakörök köré szerveződött konferenciákat szervez (199 októberében például Budapesten ülésezett a konferencia).

A Nemzetközi Levéltári Tanács négyévente  tartja nemzetközi kongresszusát, 2004-ben számos magyar résztvevővel Bécsben, 2008-ban pedig Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban.

A nemzetközi rendezvények, konferenciák és találkozók mellett a Tanács állandó periodikákkal is rendelkezik: a Comma 2001-től, a Flash 2003-tól lát napvilágot, korábban pedig az Archivum (1951 és 2000 között), illetve a Janus (1983 és 2000 között) jelent meg.

A Levéltári Tanács széles körű szakmai módszertani kutatásokat is támogat, melyek eredményeként nemzetközileg is hasznosítható útmutatásokat, szabványokat dolgoz ki és tesz közzé, valamint 1984-ben elkészítette a levéltári szakma többnyelvű terminológiai szótárát is (Dictionary of Archival Terminology. München, K. G. Saur Verl. 1984, ICA Handbook Series 3.).

A Tanács által kidolgozott nemzetközi szabványok közül elsősorban a Levéltári Leírás Általános Nemzetközi Szabványa - ISAD (G), valamint az iratképzők leírására szolgáló, a Szervezetek/Testületek, Személyek és Családok Levéltári Azonosító Leírásának Nemzetközi Szabványa - ISAAR (CPF) tekinthető kiemelkedő fontosságúnak.

A Levéltári Tanács az UNESCO-val együttműködve 1979-ben indította útjára a Records and Archives Management Programme keretében a „RAMP Studies" sorozatot, melynek másfél száznál is több megjelent kiadványa (módszertani munkák, útmutatók, esettanulmányok stb.) részben interneten keresztül is hozzáférhető már az UNESCO levéltári portálján.

A Levéltári Tanács 2009-ben összesen 33 különböző szakmai programot támogatott világszerte az európai jogi adatbázistól (EURONOMOS) az elefántcsontparti iratvédelmi programon át a latin-amerikai iratértékelési projektig.

A nemzetközi levéltári együttműködést interdiszciplináris alapokon, az elektronikus iratok teljes életciklusát figyelembe vevő kooperáció keretében az Európai Bizottság is támogatja: 1994 óta ezen iratok létrehozását, kezelését, megőrzését és hozzáférhetőségét az iratok keletkeztetőinek, a levéltári intézményeknek, a kutatóknak és más szakértőknek a bevonásával vizsgálja a háromévente ülésező DLM Forum (Document Lifecycle Management Forum). (A szervezet 2002-ben Barcelonában, 2005-ben Budapesten, 2008-ban pedig Toulouse-ban ülésezett.) A fórum legfontosabb eredményeinek az ún. MoReq (Model Requirements for the management of electronic records), valamint a MoReq2 elektronikus iratkezelési sztenderdek, valamint az elektronikus iratok kezelésére vonatkozó ajánlások tekinthetők.

A DLM Forum létrejötte és tanácskozásai az Európai Unión belüli szorosabb levéltári együttműködésnek csak a kezdetét jelentették. 2003-ban az Európa Tanács határozatot fogadott el az uniós levéltárak helyzetének felméréséről, különös tekintettel az újonnan csatlakozott államok levéltáraira. A határozat eredményeként született meg a Jelentés a levéltárakról a kibővült Európában c. dokumentum, mely később az Európa Tanács 2005-ös, a levéltári intézmények fokozottabb együttműködését szorgalmazó Ajánlásának megszületését eredményezte. Ez az ajánlás kezdeményezte az Európai Levéltári Csoport (European Archival Group - EAG) létrehozását, ami 2006-ban történt meg.

Az uniós levéltári együttműködés szervezete (EAG) legújabb kezdeményezése az APEnet, egy egységes európai levéltári portál létrehozása, mely egyúttal kapcsolatban állna az európai kulturális gyűjtemények közös portáljával, az Europeana-val. Az EAG ezen kezdeményezése ugyan jelenleg még csak kísérleti szakaszában tart, a terv mindenesetre világosan jelzi a jövőbeni nemzetközi levéltári együttműködés egyik fő irányát.