Fejér Megyei Levéltár
Székesfehérvár török megszállása (1543) utáni időszakban a megyei adminisztráció felbomlott. A magyar közigazgatás szervezetében a nyugati részeket Veszprém, az északi területeket Komárom megyéből igazgatták. A megyei közigazgatás és igazságszolgáltatás újjászervezésére 1692-ben került sor. Ettől az időszaktól tekinthető teljesnek a megye feudális kori iratanyaga.
Jelentős forrásértékkel bírnak a nemesi közgyűlések jegyzőkönyvei (1692–1847), a közgyűlések iratai. Teljesnek mondhatóak a törvényszék iratai, valamint az összeírások, annak ellenére, hogy a dicális összeírásokat a XIX. század második felében selejtezték. Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc időszakának alapvető forrásai maradtak fenn. Ugyanakkor az abszolutizmus egy évtizedét csupán töredékek reprezentálják. Ezen időszakból legteljesebb, forrásértékét tekintve a legjelentősebb az úrbéri törvényszék iratanyaga. A megye tőkés fejlődésének alapvető irategyüttesei elmélyült kutatómunkát tesznek lehetővé, az önkormányzati iratok mellett az állami területi szakszervek (pénzügyigazgatóság, tankerületi főigazgatóság, kultúrmérnöki hivatal) iratai is jelentősek.
A mindenkori főjegyző felügyelte a vármegyeháza emeletén, egy helyiségben elhelyezett jegyzőkönyveket, a szolgabírók jelentéseit, a megyei összeírásokat, a nemesi közgyűlés elé terjesztett ügyek iratait. Ez a szervezet II. József uralkodásának időszakában változott meg. 1787-ben Hrabovszky Gáspárt nevezték ki regisztrátornak, és megbízták a levéltárban elhelyezett iratok rendezésével, nyilvántartásával. A megyei levéltár első rendezésére 1877-ben került sor.
A XX. század elején a levéltár még a megyeháza földszinti, boltozatos helyiségeiben, a bejárati kaputól balra volt található. A tulajdonképpeni levéltár két tágas teremből és két hivatali helyiségből állt. A Fejér Megyei Levéltár 1975-től a Szent István tér 2. számú épületben működik. 1979-ben vette birtokba a szomszédos, Szent István tér 3. szám alatti épületet. Szervezeti változásra a rendszerváltozás után került sor. 1992-ben megalakult Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára. Fióklevéltár működik Móron, a Major utca 3. sz. épületben, és raktárrészleg a volt Ürményi-Dreher-kastélyban (2473 Vál, Vajda János u. 13.).
A Fejér Megyei Levéltárban 2003-ban rendkívüli helyzet alakult ki. Az év áprilisában az intézmény épületét (Szent István tér 2–3.) életveszélyessé nyilvánították. Ezzel egy időben a leginkább veszélyeztetett épületrészek biztonsági állványozása történt meg. Egyúttal megindultak az új levéltár építésével kapcsolatos munkálatok.
A levéltárban folyó kutatómunkáról a Fejér Megyei Történeti Évkönyv és a Fejér Megyei Levéltár Közleményei című sorozatok adnak képet.
További információk:
Cím: 8000 Székesfehérvár, Kikindai u. 3.
Levelezési cím: 8000 Székesfehérvár, Kikindai u. 3.
Telefon: (22) 313–052, 312–123
Telefax: (22) 310–701
E-mail: fmlev@mail.iif.hu
Honlap: www.leveltar.fejer.hu
II. Móri részleg
Cím: 8060 Mór, Major u. 3.
Telefon: (22) 405–007
Telefax: (22) 405–007
III. Kaszap István utcai részleg
Cím: 8000 Székesfehérvár, Kaszap István u. 3.
Telefon: (22) 316–575
Telefax: (22) 316–575
Jelentős forrásértékkel bírnak a nemesi közgyűlések jegyzőkönyvei (1692–1847), a közgyűlések iratai. Teljesnek mondhatóak a törvényszék iratai, valamint az összeírások, annak ellenére, hogy a dicális összeírásokat a XIX. század második felében selejtezték. Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc időszakának alapvető forrásai maradtak fenn. Ugyanakkor az abszolutizmus egy évtizedét csupán töredékek reprezentálják. Ezen időszakból legteljesebb, forrásértékét tekintve a legjelentősebb az úrbéri törvényszék iratanyaga. A megye tőkés fejlődésének alapvető irategyüttesei elmélyült kutatómunkát tesznek lehetővé, az önkormányzati iratok mellett az állami területi szakszervek (pénzügyigazgatóság, tankerületi főigazgatóság, kultúrmérnöki hivatal) iratai is jelentősek.
A mindenkori főjegyző felügyelte a vármegyeháza emeletén, egy helyiségben elhelyezett jegyzőkönyveket, a szolgabírók jelentéseit, a megyei összeírásokat, a nemesi közgyűlés elé terjesztett ügyek iratait. Ez a szervezet II. József uralkodásának időszakában változott meg. 1787-ben Hrabovszky Gáspárt nevezték ki regisztrátornak, és megbízták a levéltárban elhelyezett iratok rendezésével, nyilvántartásával. A megyei levéltár első rendezésére 1877-ben került sor.
A XX. század elején a levéltár még a megyeháza földszinti, boltozatos helyiségeiben, a bejárati kaputól balra volt található. A tulajdonképpeni levéltár két tágas teremből és két hivatali helyiségből állt. A Fejér Megyei Levéltár 1975-től a Szent István tér 2. számú épületben működik. 1979-ben vette birtokba a szomszédos, Szent István tér 3. szám alatti épületet. Szervezeti változásra a rendszerváltozás után került sor. 1992-ben megalakult Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára. Fióklevéltár működik Móron, a Major utca 3. sz. épületben, és raktárrészleg a volt Ürményi-Dreher-kastélyban (2473 Vál, Vajda János u. 13.).
A Fejér Megyei Levéltárban 2003-ban rendkívüli helyzet alakult ki. Az év áprilisában az intézmény épületét (Szent István tér 2–3.) életveszélyessé nyilvánították. Ezzel egy időben a leginkább veszélyeztetett épületrészek biztonsági állványozása történt meg. Egyúttal megindultak az új levéltár építésével kapcsolatos munkálatok.
A levéltárban folyó kutatómunkáról a Fejér Megyei Történeti Évkönyv és a Fejér Megyei Levéltár Közleményei című sorozatok adnak képet.
További információk:
Cím: 8000 Székesfehérvár, Kikindai u. 3.
Levelezési cím: 8000 Székesfehérvár, Kikindai u. 3.
Telefon: (22) 313–052, 312–123
Telefax: (22) 310–701
E-mail: fmlev@mail.iif.hu
Honlap: www.leveltar.fejer.hu
II. Móri részleg
Cím: 8060 Mór, Major u. 3.
Telefon: (22) 405–007
Telefax: (22) 405–007
III. Kaszap István utcai részleg
Cím: 8000 Székesfehérvár, Kaszap István u. 3.
Telefon: (22) 316–575
Telefax: (22) 316–575