Konferencia a magyar vonatkozású orosz levéltári iratokról

Magyarország múltjára vonatkozó levéltári dokumentumok az Orosz Föderáció levéltáraiban – Kutathatóság, a feltárás helyzete és feladatai

A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2015. évi vándorgyűlése
Szent István Egyetem, Gödöllő
2015. július 6-8.

Az oroszországi levéltárakban található, Magyarország múltjára vonatkozó levéltári dokumentumok kutatásáról rendezett konferenciát és kerekasztal-beszélgetést a Magyar Levéltárosok Egyesülete július 6-án a gödöllői Szent István Egyetemen. A rendezvényre Magyarország valamennyi levéltárából, az Orosz Föderáció különböző levéltáraiból, illetve tudományos kutatóintézeteiből, valamint a szomszédos országok különböző levéltáraiból érkeztek szakemberek, összesen mintegy 300 fő. A konferencia orosz előadói a magyar hadifoglyok helyzetét az első világháborúban, az 1944-1957 közötti és 1957 utáni szovjet-magyar kapcsolatok új kutatási lehetőségeit és irányait, az 1956. évi magyar forradalom, valamint a csehszlovákiai magyarság 1944-1949 közötti történetére vonatkozó, oroszországi levéltárakban található forrásokat érintették.
„A levéltárosok természetes felelőssége és kötelezettsége a más országokban őrzött magyar kulturális érték fennmaradásának elősegítése és megismertetése” – mondta megnyitó beszédében Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke. „Európai szinten is kiemelkedik például az e cél érdekében folytatott magyar-román levéltári együttműködés” – tette hozzá.  
Seres Attila levéltári delegátus, a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet vezetője hiánypótló rendezvénynek minősítette a levéltáros vándorgyűlést, ahol a legszélesebb körű szakmai nyilvánosság előtt nyílt lehetőség a téma megvitatására. A magyar szakemberek számos kérdésre választ kaphattak, többek között az oroszországi irattitkosítás szabályozásáról és a titkosítás alóli feloldás folyamatáról. Seres Attila elmondta: óriási a nemzetközi tudományos érdeklődés az orosz levéltári anyagok iránt, amelyek célirányos és szisztematikus feltárása nélkülözhetetlen. A szakember szerint egyre több forráscsoport vonható be a kutatásba, azonban csökken az oroszul beszélő, illetve az orosz nyelvű iratokat elemezni, értelmezni tudó magyar kutatók száma. „Ez a súlyos szakmai deficit legitimálja a Moszkvai Magyar Levéltári Intézet működését tudománypolitikai téren” – mutatott rá Seres Attila. A levéltári delegátus beszámolt arról is, hogy az elmúlt 3 évben összesen csupán 8 magyar kutató kapott ösztöndíjas lehetőséget oroszországi levéltári kutatásokra.
Seres Attila a konferencián jelentette be, hogy közel 30 orosz történész-levéltárost tömörítő baráti kör jött létre a Moszkvai Magyar Levéltári Intézetben a szakmai partnerkapcsolatok elősegítésére.
A kutatások folytatását szolgálja a működését 3 éve szüneteltető magyar-orosz levéltári vegyesbizottság idén várható ülése is – ezt Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója jelentette be a rendezvényen. Jelenleg azokat a konkrét kutatási projekteket gyűjtik, amelyek kijelölhetik a következő időszak kétoldalú tudományos együttműködésének irányait.
A rendezvény megnyitóján Závogyán Magdolna, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, valamint Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora is köszöntötte a levéltárosokat. Itt adták át az egyesület által alapított Dóka Klára-díjat is a kiemelkedő munkát végző levéltári munkatársak számára. Idén első alkalommal határon túli magyar levéltáros is díjat kapott: Kutassy Ilona, a beregszászi levéltár korábbi vezetője az ukrán-magyar levéltári szakmai együttműködés kialakításában, fenntartásában végzett több évtizedes elkötelezett munkája elismeréseképpen vehette át a kitüntetést.
A rendezvényen nemzetközi szekció keretében a környező országok és az Orosz Föderáció levéltárainak kapcsolatait, közös projektjeit, az iratfeltárások és az együttműködések helyzetét is megtárgyalták a szakemberek Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, valamint Szlovénia képviselőinek részvételével.