HU | EN | DE

Román Ortodox Egyház Levéltára

A török kiűzése utáni az Alföldre vándorolt román népesség megszervezte egyházközségeit, felépítette szerény templomait. Az ortodox románok a szerbekkel szerveződtek közös egyházba. Az Arad, Békés, Bihar és Csanád vármegyében élő román ortodox lakosság a karlócai szerb metropolita joghatósága alá tartozó, 1705-ben létesült aradi egyházmegye fennhatósága alá tartozott. Az 1790-es években az egyházmegye igazgatása kettévált, megalakult püspökségi hatáskörrel az aradi és nagyváradi konzisztórium. Ez utóbbi joghatósága alá kerültek a bihari román ortodox egyházközségek is. A románok komoly küzdelmet folytattak a román ortodox egyház függetlenítéséért. E mozgalom sikere 1829-ben következett be, amikor Nestor Ioanovici személyében román püspököt avattak. A román ortodox egyház 1864-ben vált külön a karlócai szerb patriarchátustól, és lett független érsekség.

1920 után, a trianoni magyar államhatár keretein belül tizennyolc román ortodox egyházközség maradt, melyek az aradi és a nagyváradi egyházmegyéhez tartoztak. A rendezetlen viszonyok megoldását kereső lelkészek 1933-ban esperest választottak, majd 1940-ben három parókia (Battonya, Magyarcsanád, Budapest) kivételével minden román egyházközség csatlakozott a Magyar Ortodox Egyházhoz. Azonban a gyulaiak 1943-ban kimondták az elválást, majd lépésüket követte a többi parókia is. 1946-ban vikáriusságot és egyházmegyei konzisztóriumot hoztak létre. A Magyarországi Román Ortodox Egyház Vikáriátussága a diktatúra bukása után, 1999-ben emelkedett püspökségi rangra, amikor a Gyulán beiktatták első püspökét. A püspöki székhely az egyetlen magyarországi román ortodox műemléképület, a Szent Miklós tiszteletére szentelt ortodox katedrális szomszédságában található.

A román ortodox parókiák levéltárai az egyházi dokumentumokon kívül gazdag iskolatörténeti anyagot is őriznek. A templomok iratanyagai között elsősorban 1700 utáni anyakönyvek, jegyzőkönyvek, egyházközségi és iskolai iratok, számadások, gazdasági iratok, körlevelek, pénztári naplók, leltárkönyvek, a hitélettel kapcsolatos nyilvántartások és vegyes iratok találhatók nagy mennyiségben. A korai dokumentumok cirill betűkkel írt román nyelvű adatokat, szövegeket tartalmaznak.

1918 után a nem megfelelő raktározási mód, illetve az anyagi támogatás hiánya az értékes egyházi relikviák folyamatos pusztulásához vezetett. Az iratok, szertartáskönyvek és szakrális tárgyak rossz állapota miatt 1989-ben elkezdődött ezeknek az anyagoknak a román ortodox parókiákból történő összegyűjtése a gyulai székházba. Mindezek az anyagok továbbra is az egyes egyházközségek tulajdonát képezik.

További információk:

Cím: 5700 Gyula, Szent Miklós tér 2.

Tel.: (66)361-281

Fax: (66)361-281