Levéltárak / Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára

Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára

A megye levéltára az 1727-ben Simontornyán épített vármegyeházán, majd 1780-tól megyeszékhellyé választott Szekszárdon az apátsági épületben és végül a Pollack Mihály által tervezett és 1828-1836 között felépült klasszicista vármegyeháza épületében kapott elhelyezést. A levéltár a „régi vármegyeháza” egy részét foglalja el ma is, ahol az irodák, a kutatóterem, a feudális és polgári kor raktárai találhatók. A város egymástól kissé távol eső helyszínein kialakított raktárépületekbe került az 1950 utáni levéltári anyag, azaz a gyűjtemény két harmada.

A levéltári iratok terjedelme 2013. december 31-én 12 215 ifm. A török időkből nincsen iratanyaga a megyének. A levéltár őrizetében lévő Mohács előtti 200 oklevél a megyében megtelepedett nemes családok levéltáraiból került kiemelésre, amelyek közül a legrégebbi 1291-ben keletkezett oklevél. Tolna megye feudális kori anyaga teljesnek mondható, míg a polgári kor forrásai, főleg a községek esetében töredékesnek tekinthetők. A nemes vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1696-1703-ig folyamatos, az ezt követő évtized hiányzik, majd 1714-1849, valamint az 1867-1945 között teljes a jegyzőkönyvek sorozata. Az abszolutizmus, a neoabszolutizmus, a provizórium időszakának iratai teljességükben kutathatók. A feudális- és a polgári kor iránt érdeklődők gazdag törvényszéki-, polgári-, büntető- és úrbéri peranyagot vehetnek kézbe. A kiegyezést követő főispáni- és járási közigazgatás fondjai nagyon hiányosak, viszont az alispáni iratok, a megyei közigazgatás dokumentumai komplettek, és segédletekkel jól ellátottak.

A szakigazgatás fondjai, az adóhivatali, az államépítészeti, a tanfelügyelőségi, az erdőfelügyelőségi, az egyleti-egyesületi, az iskolai anyagok szintén jelentős terjedelemben állnak a kutatók rendelkezésére.

Figyelemre méltó a gyűjteményként kezelt 18-20. századi 1131 darabból álló térképanyag is, amelyek közül 1859/1860-ban készült községi kataszteri térképek digitalizált változata az interneten is elérhető.

Kiemelkedő értéket képez Tolna megye történelmi családjainak, Apponyi, Augusz, Bartal, Bezerédj, Csapó, Gindli, Perczel, Styrum-Lymburg, Sztankovánszky stb… 96 ifm terjedelmű iratai, amelyek a megyetörténet kitűnő kiegészítő forrásai. Ugyancsak jelentős a személyek fondjainak száma és mennyisége (74 ifm). Számos történelmi személyiség személyes iratai közül feltétlenül megemlítendő Liszt Ferencnek báró Augusz Antalhoz írott levelei, vagy Garay János költő hagyatéka.

A levéltárunkban őrzött irategyüttesek nagyobb hányadát képező 1950 utáni igazgatási, gazdasági, szövetkezeti, vállalati iratok rendezetten, levéltári segédletek segítségével kutathatók. Az utóbbi évtizedekben, jelentős mennyiségben nőtt a jogszolgáltatási, azaz a bírósági, az ügyészségi, a közjegyzői, az ügyvédi és a földhivatali anyag. A levéltár raktári kapacitása egyelőre még lehetővé teszi az iratok folyamatos átvételét, vagyis lezárható a tanácsi korszak iratainak begyűjtése, és megkezdődhet a törvényi előírásoknak megfelelően az 1990 utáni korszak köziratainak az átadása levéltári megőrzésre.

A levéltár kiadványai:

Tanulmányok Tolna megye történetéből I-XI. kötet, lezárt sorozat

Tolna Megyei Levéltári Füzetek 1-14. kötet, 1990-től megjelenő sorozat

Tolna megyei családok repertóriumai I-IV. kötet

Regeszta I-III. kötet Nemes vármegye jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703, 1714-1720

Évszázadokon át. Történelmi olvasókönyv Kezdetektől-1944-ig, I-III. kötet

További információk:

Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára

Cím: