A gyűjtemény magvát, terjedelemre és forrásértékre nézve legjelentősebb részét három megyei törvényhatóság (Borsod, Abaúj-Torna valamint Zemplén vármegye) és egy törvényhatósági jogú város (Miskolc) iratanyaga, eredetileg önálló levéltára képezi. Mindezek közös intézményi szervezetbe vonása egybeesett a három megye 1950-ben történt egyesítésével, illetve a területi állami levéltárak szervezetének 1950 évi létrehozásával, amikor az eredetileg négy önálló törvényhatósági levéltár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közlevéltár szervezetében egyesült. Az intézmény 1952 novemberében felvette a Miskolci Állami Levéltár nevet és ennek részeként működött a sátoraljaújhelyi levéltár is, majd 1959-ben Kazinczy Ferenc Állami Levéltár néven önálló intézménnyé vált. 1968-tól a területi levéltárak tanácsi fenntartás alá kerültek, a sátoraljaújhelyi intézmény fióklevéltárként ismét az egységes megyei levéltári szervezetbe tagozódott. A közgyűjtemény neve Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár lett, mely a rendszerváltás óta megváltozott jogszabályi keretek között, 2012 évtől a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeként működik tovább.
Miskolc város, Borsod vármegye levéltára, községi, iskolai, egyesületi, gyűjteményes fondok, valamint – a Kassa székhelyű, ennél fogva az iratanyagának többségét tekintve jelenleg is a Kassai Területi Levéltárban őrzött – Abaúj és Abaúj-Torna vármegye levéltárának töredéke az intézmény miskolci központjában; a történelmi Zemplén iratanyaga és az 1950 utáni zempléni megyerészre vonatkozó fondok a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltárban kutathatók. Miskolc város, a borsodi, gömöri és abaúji megyerész anyakönyvi másodpéldányai, 1950 utáni iratanyaga, továbbá a jogszolgáltatási, gazdasági szervek, termelőszövetkezetek iratai, valamint az MSZMP archívuma az intézmény Alsózsolcai Fióklevéltárában kutathatók.
Elérhetőségek
