HU | EN | DE

Magyar Ferences Levéltár

Magyarországra az első ferencesek a német rendtartományból jöttek, és 1239-re már létre is jött az önálló magyar rendtartomány (Provincia Hungariae), amely a rend konventuális irányzatához tartozott, de 1517-től az obszervanciához csatlakozott (Provinciae S. Mariae). Azonban már a 15. század első felében az ország déli részén megtelepedtek a rend obszerváns irányzatához tartozó ferencesek is, akik eleinte a bosnyák ferences vikária tagjai voltak, majd ebből 1448-ben kivált egy önálló Vicaria Hungariae, amely később provinciává alakult (Provincia SS. Salvatoris). Az oszmán hódítás és a reformáció következtében a 16. század végére mindkét rendtartománynak csak néhány házában maradtak ferencesek. A hódoltság alatt, a Duna mentén ugyanakkor horvát (bosnyák) ferences misszionáriusok működtek. Az oszmánok kiűzése után mindhárom rendtartomány, sőt az 1655-tól önállósult horvátországi Szt. László provincia is igyekezett benépesíteni a régi és új kolostorokat. 1729-ben a szalvatoriánusok erdélyi kusztódiája Szt. Istvánról nevezett rendtartománnyá alakult, 1757-ben pedig a bosnyákok magyarországi kolostoraiból jött létre a Kapisztrán Szt. János rendtartomány.

Miután 1897-ben XIII. Leó pápa egyesítette a ferences rend különféle ágazatait, 1900-ban átszervezte a magyarországi rendtartományokat is. Kapisztrán Szt. János neve alatt egyesítették a kapisztránus és szalvatoriánus provinciákat, de előbbi erdélyi (egykori bolgár ferences) rendházait az erdélyi Szt. István, utóbbi nyugat-felvidéki rendházait pedig a Szűz Mária provincia kapta. A ladiszlaiták magyarországi kolostorait is fölosztották a kapisztránusok és a mariánusok között.

A kommunista diktatúra alatt, 1950 után csak a Kapisztrán rendtartomány működhetett tovább csökkentett létszámmal, azzal a feladattal, hogy Esztergomban és Szentendrén gimnáziumokat működtessen. A korlátozások csupán 1989-ben, a diktatúra elmúltával szűntek meg. Újjáéledt a mariánus rendtartomány, és a kapisztránusok is visszatérhettek régi kolostoraikba. 2006-ban a két magyarországi rendtartomány Magyarok Nagyasszonya (Magna Domina Hungarorum) néven egyesült.

A ferences rend minden magyarországi rendtartományának és kolostorának volt saját levéltára, amelyeknek legtöbbre becsült kincsei a különféle kéziratos krónikák voltak.

A mariánus tartományfőnökség régebbi levéltára Pozsonyban volt és a trianoni béke után is ott maradt, ma a Pozsonyi Állami Levéltár (Státny archív v Bratislave) őrzi. Az újabb, Pesten őrzött iratokat az 1950. évi föloszlatás után Bakács István mentette át a Magyar Országos Levéltárba (P 233). Ugyanekkor a többi rendházak megmaradt iratai is állami levéltárakba kerültek. 1950 előtt a kapisztránus rendtartomány iratait is két helyen őrizték: a régebbieket, amelyek zömében az 1900-ban megszűnt szalvatoriánus tartományfőnökség levéltárát alkották, Gyöngyösön, az újabbakat pedig (a kapisztránus provincia régebbi irataival együtt) a budai kolostorban. A budai levéltár végig a rend kezén maradt, Gyöngyösön azonban a legértékesebbnek vélt iratokat a szerzetesek még 1949/1950-ben elrejtették a kolostor épületében: ezek csak 1998-ban kerültek elő. Az iratok másik részét az államosítás után a Heves Megyei Levéltár vette kezelésébe, de 1969-ben Soós Imre levéltárigazgató visszaszolgáltatta a Kapisztrán Rendtartománynak.

Ekkor jött létre mai formájában a Magyar Ferences Levéltár, amelynek ezentúl még számos, államosítást elkerült iratot sikerült összegyűjtenie a szerzetesek hagyatékaiból és egyéb helyekről. Ez azt jelentette, hogy a levéltár sok olyan fondtöredéket is őrzött különböző rendházakból, amely fondok más részei a megyei állami levéltárakban voltak. Emiatt a rendszerváltás után, 1995-től kezdve a levéltár megkezdte az államosított iratok visszaszerzését és a fondok egyesítését. 2004-re minden állami levéltárba került, egykori kapisztrán rendtartományhoz tartozó rendházi anyag visszakerült a rendhez, a két magyarországi provincia egyesítését követően pedig, 2008-ban az egykori mariánus provincia rendházainak állami kezelésbe vett iratainak visszaszerzése is megindult. A rendezési munkák folyamatosan zajlanak, de egyes levéltári egységekről részletesebb segédletek is rendelkezésre állnak.

 

További információk:

Cím: 1024 Budapest, Margit krt. 23.

Tel.: 1/315-1209, 1/212-5628/116

E-mail: archivum@ofm.hu

Honlap: http://mfkl.ferencesek.hu