HU | EN | DE

Győri Egyházmegyei Levéltár

A győri egyházmegyét Szt. István király alapította, minden bizonnyal még 1009 előtt. Területéhez tartozott a Dunántúl teljes nyugati része, tehát Győr, Sopron és Vas megyék teljes területe, Moson megye a Szigetköz kivételével, Zala megye Marcal menti területe, Veszprém megye a Bakonytól északra és Komárom megye dunántúli része. A Győrben működő székeskáptalan mellett valószínűleg már a XI. századtól létezett a vasvári társaskáptalan, amelynek prépostjai a megye főesperesei voltak. A püspökség birtokai elsősorban Győr környékén feküdtek, de hozzájuk tartozott néhány Sopron megyei falu és a Vas megyei Szombathely mezőváros is.

1777-ben csatolta Mária Terézia királynő az egyházmegye Vas megyei részeit az újonnan létrehozott Szombathelyi Egyházmegyéhez, Pápa környékét pedig a Veszprémi Egyházmegyéhez. A trianoni béke következében újból jelentősen csökken az egyházmegye területe. Az Ausztriához csatolt 99 plébániát eleinte (a Szombathelyi Egyházmegye 57 plébániájával együtt) 1922-től a bécsi érsek, mint apostoli adminisztrátor kormányozta, majd 1960-tól az akkor létrejött a Kismartoni Egyházmegyéhez tartoznak. A Szigetköz nagyobbik része 1993-tól tartozik a győri egyházmegyéhez, korábban az Esztergomi Főegyházmegye részét képezte.

A győri káptalan a 13. század elejétől folytatott hiteleshelyi tevékenységet, első oklevele 1210-ből ismert. 1226-ban már említették az oklevelek őrzőhelyét, a „kamarát” is. Győr oszmán kézre kerülésekor mind a káptalani, mind a püspöki levéltárat Sopronba menekítették. Amikor azonban a levéltárakat 1601 után visszaszállították Győrbe, a püspökség okleveleit is a káptalani levéltárban helyezték el, így az egyházmegye középkori iratainak nagyobb része máig a káptalani levéltárban található.

A püspöki levéltárban csak Keresztély Ágost püspöksége (1696–1725) óta mondhatók folyamatosnak az egyházkormányzati iratsorozatok. Győr 1809. évi francia megszállásakor a püspökvárban tűz ütött ki és ekkor a levéltárat úgy mentették, hogy iratcsomóit az ablakon dobálták ki. Eközben sok csomó szétbomlott, sok irat és segédkönyv is elveszett. A püspöki hivatal iratait 1856 óta iktatják.

 

A 18. század második felétől a püspöki és a káptalani levéltárban folyamatosan folytak különféle rendezési munkák. 1779-ben például Schogg Kristóf pápoci prépost rendezte prépostsága iratai. Sztankovics János püspök idején (1838–1848) rendezték a püspöki levéltárat, úgy, hogy az iratokat nagyobb tárgyi csoportokon belül időrendbe helyezték el. 1874 és 1889 között Ebenhöch Ferenc kanonok rendezte újra a káptalani levéltárat, úgy, hogy jegyzékeket és mutatókönyveket is készített hozzá, valamint kialakította a „Cimeliotheca et Theca” sorozatokat. 1904/1905-ben rendezték a püspökség „iskolai levéltárát”. A gazdasági levéltár viszont a az 1900-as évek elején a számvevőség épületében keletkezett tűzvész alkalmával elpusztult, így a levéltár ezen része (az úriszéki és a vecsei prediális székre vonatkozó iratokon kívül) jórészt csak 20. századi eredetű. Utoljára Buzás József levéltáros végzett nagyobb szabású rendezési munkákat az 1950-es években, azután közel fél évszázadig semmiféle érdemi levéltári munka nem folyt. A püspöki levéltár anyagának nagy részét ezalatt a püspökvár toronyszobáiban (a 3. és 4. emeleten), a káptalani levéltárat pedig a székesegyházban, a torony melletti első emeleten tartották, a kutatás szempontjából meglehetősen mostoha körülmények között, állagmegőrzés tekintetében azonban aránylag megfelelően. A káptalan országos (ún. hiteleshelyi) levéltárát 1974-től államosítása miatt a győri állami (megyei) levéltárban őrizték.

Az Egyházmegyei Levéltár jelenlegi formájában 2000-ben alakult meg, akkortól foglalta el a győri Püspökvárban számára átalakított épületrészt, amely minden szempontból korszerű, jól megközelíthető, és az állagmegőrzést is lehetővé teszi. Három raktárhelysége a jelenlegi iratmennyiség (kb. 1100 iratfolyóméter) mintegy másfélszeresét képes befogadni. A Győri Egyházmegye a Győri Püspöki és Káptalani Levéltár, valamint a Soproni Társaskáptalan Levéltára összevonásával hozta létre a levéltárat. Előbbi már eleve több irategyüttest tömörített: a Győri Püspökség levéltárát, a Győri Káptalan magánlevéltárát, a pápoci prépostság és a győrhegyi Szent Adalbert prépostság iratait. Ezekhez társult a káptalan országos (ún. hiteleshelyi) levéltára 2000 októberében, amelyet a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárától vettünk át. Az így kialakult gyűjtőlevéltár azóta is bővül letétekkel, hagyatékokkal, valamint az egyházmegye, annak iskolái és a plébániák iratanyagával, hiszen 2005-től a levéltár országosan egyedülálló iratbeszállítási programot valósít meg, melynek során 2013-ig 110 fölé nőtt az érintett plébániák száma, amelyek iratanyaga a levéltárban kutatható. A levéltár újjáalakulása óta a levéltárosok 2013-ig az ott őrzött dokumentumok mintegy kétharmadát rendezték, dobozolták, és számítógépes segédlettel látták el. A kutatók is egyre inkább felfedezik az Egyházmegyei Levéltárban fellelhető értékeket, amit a kutatási esetek 2000 óta tartó folyamatos növekedése jelez. A 2010-es évek elején évente 600-700 látogatást regisztrálnak.

Az gyűjtemény munkatársai szoros kapcsolatot ápolnak a városban működő két önkormányzati levéltárral, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárával, valamint Győr Megyei Jogú Város Levéltárával. Ennek látványos megnyilvánulása a Győri Levéltári Napok, amelyet a három levéltár évek óta közösen rendez meg.

 

További információk:

Cím: 9021 Győr, Káptalandomb 5/a.

Tel.:96/513-175

Fax: 96/550-741

E-mail: arch.dioc.gyor@gmail.com

Honlap: http://gyeleveltar.hu/