HU | EN | DE

Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár

Alapítás: 1958

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Levéltára, az ország első, legrégebbi egyetemi archívuma: a Művelődésügyi Minisztérium engedélyével 1958. július 11-én alakult meg. Az intézmény 1983-ban szaklevéltári jogállást nyert. Az Egyetemi Levéltár szakfeladatai közé tartozik az egyetem történeti értékű iratainak feltárása, begyűjtése, rendezése és kutatásra bocsátása. Napjainkra a rektori hivatal és a nyolc kar központi iratsorozatai mellett egyéb hivatali egységek, intézetek, tanszékek iratai, valamint professzori személyi hagyatékok is begyűjtésre kerültek és a kutatók rendelkezésére állnak. 1988-ban az Egyetemi Levéltár megjelentette első, majd 1998-ban második repertóriumát, amelyek részletes tájékoztatást adnak az addig összegyűjtött legrégibb egyetemi forrásokról. 2008-tól az Egyetemi Levéltár honlappal is rendelkezik, amely on-line módon is lehetővé teszi a tájékozódást mind a kutatás lehetőségeiről, mind az Egyetemi Levéltár iratanyagáról a napra készen frissített fond- és állagjegyzék révén. 1984-től az Egyetemi Levéltár részt vesz a levéltár szakos hallgatók szakmai-gyakorlati képzésében.

Az ELTE Levéltára nemcsak az egyetemi forrásanyag őrzőhelye, hanem egyben az egyetem- és tudománytörténeti kutatások műhelye, illetve koordinálója: a kutatómunka eredményei három kiadványsorozatban, valamint sorozaton kívüli kiadványokban kerülnek publikálásra. A „Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből” című sorozatban az ELTE történetével kapcsolatos forráskiadványok, tanulmánykötetek, adattárak, monográfiák kapnak helyet. A Levéltár fontos kutatási területe – amely úttörő jellegű a magyar történetírásban – a történeti Magyarország külföldi egyetemjárásának – peregrinációjának – feltárása, amely a különböző európai egyetemeken a középkorban (1100-1526) és az újkorban (1526-1918) tanult magyarországi diákok teljes adattárának összeállítását célozta meg. A jelenleg mintegy 97.000 peregrinus diák adatait tartalmazó hatalmas adatbázis
eredményei eddig 23 kötetben láttak napvilágot a „Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban” című sorozatban, illetve két kötetben a „Magyarországi diákok a középkori egyetemeken” című sorozatban. A harmadik kiadványsorozatban, amely a „Felsőoktatástörténeti Kiadványok” címet viseli, a hazai felsőoktatási intézmények – közöttük a már megszűnt, vagy a trianoni határokon kívül került felsőoktatási intézmények – forrásai, első körben a hallgatók névsora és adatai kerülnek kiadásra.

A levéltár gyűjtőköre kiterjed az egyetem jogelőd intézményeinek és jelenlegi valamennyi szervezeti egységének, oktatóinak iratanyagára. Az oklevélgyűjteményt nem számolva (1263/64-től, 110 darab), a legrégibb irat a Pázmány Péter esztergomi érsek által kiadott alapítólevél (1635). Az egyetem jezsuita korszakából kevesebb irat maradt fenn, viszont 1889-től teljes a bölcsészkar, 1900-tól a jogi kar tanácsülési jegyzőkönyv sorozata. A 18. századtól van meg az Egyetemi Könyvtár és a Botanikus Kert iratanyaga. A Tanárképző Intézet és a Tanárvizsgálati Bizottság iratai alapításuktól maradtak meg. Tudománytörténeti szempontból nagy érték a 35 professzori hagyaték, köztük Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Pais Dezső, Vadász Elemér és mások iratai. A jelenleg 132 fondba sorolt mintegy 1900 ifm iratanyag döntő többsége 20. századi.


H-1106 Budapest, Maglódi út 8.
Tel: (06 1) 313-3296
Fax: (06 1) 313-3296
Web: konyvtar.elte.hu
E-mail: info@leveltar.elte.hu


Munkatársak:
Dr. Tóth Krisztina mb. levéltárvezető
Dr. Varga Júlia levéltáros
Székely Hunor levéltáros
Hős János segéd-levéltáros


Az ügyfél- és kutatószolgálat nyitva tartása:
Kedd-Szerda-Csütörtök: 9:00 -16:00

A kutatók számára ajánlott a telefonon történő előzetes bejelentkezés és megbeszélés. Így a kiszolgálás azonnali tud lenni.


A Levéltár honlapján (https://www.konyvtar.elte.hu/hu/konyvtarak/egyetemikonyvtar-
es-leveltar-egyetemi-leveltar) megtalálható a levéltár napra frissített fond- és állagjegyzéke, ami tájékoztat az őrzött iratanyagról.