Levéltárak

A Magyar Nemzeti Levéltár központi általános levéltár, amely megyei szervezeti egységekkel (tagintézményekkel) rendelkezik. A Magyar Nemzeti Levéltár központi szervezeti egysége az Országos Levéltár, megyei egységei tagintézményként működnek.

 A Magyar Országos Levéltár az általános jogutódja a 2012. szeptember 30-án beolvadással megszűnt megyei levéltáraknak, feladataikat 2012. október 1-jétől az addig Magyar Országos Levéltár néven működő Magyar Nemzeti Levéltár látja el. A megyei levéltárak intézményi önállósága a módosítás által megszűnt. azonban a közfeladat-ellátás tartalmi elemei azonban nem változtak.

 A Magyar Nemzeti Levéltár a magyar levéltári állomány 80%-át, összesen 307 ezer folyóméter iratanyagot őriz. Az Országos Levéltár mellett a 20 megyei levéltár integrálódott az új intézménybe, amelyek szakmai önállóságuk megtartásával működnek tovább.

 A Magyar Nemzeti Levéltár szakfeladatai közé a levéltári állomány gyarapítása, kezelése és védelme, tudományos, publikációs és információközvetítő tevékenység, könyvkiadás és egyéb kiadói tevékenység és szakmai oktatás tartozik. A levéltár kutatótermei várják a szakembereket és a történelmi múlt iránt érdeklődő személyeket, de közel tíz millió dokumentum már az interneten is elérhető. A Magyar Nemzeti Levéltár egyre bővülő elektronikus levéltára, az elkészült adatbázisok mind több kutatónak teszi lehetővé, hogy otthonában, kényelmes körülmények között vizsgálja, elemezze az elmúlt évszázadok forrásait, dokumentumait.

 

Cím: Budapest I. ker. Bécsi kapu tér 2–4.

Postacím: 1250 Budapest, Postafiók 3.

Telefon: (+36 1) 225 2843

Email: info@mnl.gov.hu

Web: http://mnl.gov.hu

Az Országos Levéltár (OL) - más közgyűjteményi társintézményekhez (Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár) hasonlóan - nemzeti kincseket őriz. Az ország történetének elmúlt ezer éve alatt készített alapvető oklevelek, iratok ebben az intézményben találhatók meg a legnagyobb számban. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára jogelődje az 1723. évi 45. törvénycikk rendelkezése alapján 1756-ban kezdte meg működését Pozsonyban, az akkori magyar fővárosban „Archivum Regni" (az Ország Levéltára) néven. 1784-ben költözött Budára. 1874-75-ben tevékenységi körének kiterjesztésével az 1867. évi kiegyezést követően megszűnt korábbi kormányszékek, majd az újonnan felállított minisztériumok, főbíróságok levéltári anyagai is gyűjtőkörébe kerültek, gyökerestől átszervezték. Az intézmény ekkor kapta a Magyar Országos Levéltár elnevezést. 1970-től az 1945 után keletkezett iratanyagokat őrző-gondozó korábbi osztálya Új Magyar Központi Levéltár néven önálló intézményként működött 1992. június 30-ig, ezt követően az 1991. évi LXXXIII. tv. rendelkezésére a két levéltárat az eredeti néven újra egyesítették. 2012. október 1-től Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára néven működik.

Az OL illetékességi- és gyűjtőköre Magyarország központi törvényhozási, közigazgatási (kivéve: honvédelmi) és jogszolgáltatási szerveinek levéltári anyagaira, továbbá az országos hatáskörű hivatalok, intézmények (kivéve: egyetemek, főiskolák), testületek, egyesületek, országos jelentőségű gazdasági szervek,családok és személyek történeti értékű irataira terjed ki. Az 1991.évi LXXXIII. tv. illetékességi körébe utalta a Magyar Dolgozók Pártja (MDP, 1948-1956) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP, 1956-1989) iratait. Az intézmény feladata a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyag (hungarika) feltárása és másolatainak gyűjtése.

A 1995. évi LXVI. törvény módosítása értelmében az egykori állampárt - az MDP és az MSZMP -, valamint társadalmi és ifjúsági szervezeteinek iratai az állam tulajdonát képezik, és így a Politikatörténeti Intézet levéltárában őrzött közokiratok az országos levéltárhoz kerülnek. A törvény értelmében a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), ezek társadalmi szervezetei (a Magyar Partizánszövetség, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és az ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik.

Az iratanyag

Az iratanyag - annak ellenére, hogy a második világháború és az 1956-os forradalom itt igen nagy mértékű pusztulást okozott - folyamatosan növekedett, így az érdeklődőket nem csak az I. kerületi Bécsi kapu téri palotában fogadják (ahol az 1945 előtti források találhatók), hanem az ugyancsak a budai várban lévő Hess András téren (itt az 1945 utáni politikai kormányszervek iratanyagát őrzik), továbbá a Bécsi úton 1994-ben épített épületben (a mikrofilmtár valamint a gazdasági kormányszervek, vállalatok dokumentumai találhatók itt) is.

Az OL honlapja pontos képet ad az őrzött iratanyagokról, itt csupán a Kálmán király által 1109-ben kiadott Veszprémvölgyi alapítólevéllel (Szent István oklevelének átírása görög és latin nyelven) induló gyűjtemény néhány fontos elemét emeljük ki.

Sajnos, az 1526 előtti középkori királyi levéltár a történelem viharai során elpusztult, illetve szétszóródott. Ennek a korszaknak az iratait így csak a múlt század vége óta más irategyüttesekből kiemelt okleveles anyag, a Diplomatikai Levéltár képviseli. A magyar történelem fontos középkori forrásegyütteséről van szó ugyan, nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a középkorban keletkezett magyarországi dokumentumoknak csupán a töredéke ez. Igaz, más hazai és külföldi gyűjtemények anyagából szép számú oklevelet gyűjtött össze a levéltár másolatban (Diplomatikai Fényképgyűjtemény). 2010 márciusától a Diplomatikai Levéltár teljes képanyaga elérhető az interneten.

A levéltár 1526-1867 közötti iratanyagából elsősorban a központi kormányhatóságok levéltárait kell említeni. A köztörténet, valamint a gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet nélkülözhetetlen forrásanyagai közé tartoznak a következő irategyüttesek: kancelláriai levéltár (1527-1848.), helytartótanácsi levéltár (1727-1848.), magyar kamarai levéltár (1529-1848), magyar kamara archívuma (benne értékes családi, személyi és egyházi iratok, továbbá az urbaria et conscriptiones, conscriptiones portarum, regesta decimarum sorozatok), szepesi kamarai levéltár (1551-1813) és a királyi jogügy-igazgatósági levéltár (XVIII-XIX. század), valamint az erdélyi kancelláriai levéltár (1686-1848) és az erdélyi hiteleshelyi és kormányhatósági levéltárak (a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent országos levéltárai, bennük az erdélyi fejedelmek levéltártöredékeivel, Gubernium Transylvanicum levéltára, főbiztossági, főszámvevőségi és kincstári levéltárak). A jogtörténeti kutatások bázisai az 1526 utáni bírósági levéltárak (kúriai, személynöki, nádori és országbírói ítélőmesteri, tárnoki levéltárak, kerületi táblák levéltárai, erdélyi királyi tábla levéltártöredéke).

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején működött központi szervek iratait az 1848/1849-i minisztérium levéltára foglalja magában. A szabadságharc leverése utáni osztrák abszolutista hatalom időszaka kormányzati szerveinek, valamint az 1860-1861-ben visszaállított magyar és erdélyi kancelláriáknak, helytartótanácsnak és guberniumnak az iratai is megtalálhatók a levéltárban. Feltétlenül szólni kell az ún. regnicolaris levéltárról, amely nem más, mint az 1874-es újjászervezés előtti Archivum Regni (nádori levéltár 1554-1848., országbírói levéltár 1586-1849., az ország levéltára, úgymint az országgyűlési, országhatár-megállapítási iratok, valamint az 1715. és 1720. évi országos összeírások iratai). Kiemelkedő értéket képviselnek a családi levéltárak, a testületek és egyesületek, intézmények, valamint a szabadkőműves szervezetek iratai.

Gyakran kutatottak a különböző gyűjtemények. Így a pecsétgyűjtemény, amely túlnyomórészt 1526 előtti pecsétekről készült pacskolatokat tartalmaz. Ide soroljuk az 1526 utáni gyűjteményt is, amelyből talán a legértékesebbek két XIX. századi nagy magyar személyiség, Kossuth Lajos és Klapka György iratai.

Az 1867-i kiegyezés utáni, 1867-1944 közötti polgári korszak országgyűléseinek és központi kormányszerveinek levéltárai sorában törvényhozási, közigazgatási és jogszolgáltatási szervek iratai egyaránt megtalálhatók. Fontosságuk miatt kiemeljük a miniszterelnökségi levéltárat, továbbá a belügy-, az 1918 utáni külügy-, a pénzügy-, a kereskedelemügyi és a földművelésügyi minisztériumi levéltárakat.

A második világháborút követő évtizedek levéltárban őrzött forrásanyaga folyamatosan gyarapodik.

Az 1992-ben átvett 1948-1989 évkörű pártiratok között őrzi a levéltár a volt Magyar Dolgozók Pártja (1956-ig) és a Magyar Szocialista Munkáspárt levéltári anyagát. A korszak egyik legfontosabb forrásegyüttese a pártok központi, budapesti és Pest megyei testületeinek és apparátusainak iratait öleli fel. Kiemelkedő jelentőségű a „csúcsszervek", úgymint a Központi Vezetőség, illetve Bizottság, a Politikai Bizottság és a Titkárság iratanyaga, továbbá Kádár János főtitkár külön kezelt dokumentum-együttese.

Magyarország gazdaságtörténete kutatásánál nélkülözhetetlen az OL-ban őrzött gazdasági levéltári anyag használata. Ebben a XVII. századtól napjainkig találhatók iratok. Kiemelésre kívánkozik a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ, a második világ-háború után államosított kereskedelmi bankok (pl. Magyar Általános Hitelbank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank), egyéb pénzintézetek, továbbá a bánya- és iparvállalatok fondjai.

Az OL igen gazdag mikrofilmgyűjteménnyel rendelkezik. Magyarország sajátos történelme (1526 utáni másfél évszázados török uralom, Erdély különállása a XVI-XIX. században, 1918-ig Magyarország a Habsburg Birodalom, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia része) különösen fontossá teszi a külföldi magyar vonatkozású levéltári anyag másolatainak gyűjtését. A szomszéd országokban, ezeken kívül Európa más országaiban és az Egyesült Államokban folytatott feltáró munka eredményeként ma már számos külföldi fond dokumentumai férhetők hozzá mikrofilmen a levéltárban.

Az Országos Levéltár különösen kiterjedt kiadói tevékenységet folytat, az intézmény kiadványai: http://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/kiadvanyok_bemutatok

Adatbázisok:http://adatbazisokonline.hu/kategoria/leveltarak/mnl-ol

Magyar Levéltárak Egyesülete által készített ismertető

 

Elérhetőségek:

I. Központi épület

Cím: Budapest I. ker. Bécsi kapu tér 2-4.

Levelezési cím: 1250 Budapest., Pf. 3.

Telefon: (+36 1) 225-2800 (központ), (+36 1) 225-2840 (kutatóterem)

Telefax: (+36 1) 225-2817

E-mail: info@mnl.gov.hu

II. számú épület

Cím: Budapest I. ker. Hess András tér 5.

Levelezési cím: 1250 Budapest, Pf. 3.

Telefon: 225-2860 (központ), 225-2887 (kutatóterem)

Telefax: 225-2892

E-mail: hesskutato@mnl.gov.hu

 III. számú épület

Cím: Budapest III. ker. Lángliliom u. 4.

Levelezési cím: 1250 Budapest, Pf. 3.

Telefon: 437-0660

Telefax: 437-0695

E-mail: okut@mnl.gov.hu

 IV. számú épület

Cím: Budapest I. ker. Úri u. 54-56.

Levelezési cím: 1250 Budapest, Pf. 3.

Telefon: (+36 1) 355-6857 (restauráló műhely), (+36 1) 356-1249 (könyvkötő műhely)

Honlap: www.mnl.gov.hu

A Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL) őrizetében lévő iratanyag legnagyobb részét a főváros jelenlegi területén egykor fennállott és működött különféle – városi, községi és járási – közigazgatási hatóságok iratai képezik. A levéltár maga is, noha szervezete, s intézményi jellege az idők folyamán számos változáson ment át, történetileg egyértelműen az egykori városigazgatáshoz kapcsolódik.Mivel 1950-ben, a törvényhatósági levéltárak államosításakor – az ország többi törvényhatósági levéltárához hasonlóan - ezen intézményt is területi alapra helyezték, a korábbi fővárosi önkormányzati szervek iratanyagai mellett, különféle fővárosi hatáskörű állami, s egyéb szervek iratsorozatai is az intézmény őrizetébe kerültek. A középkori Buda és Pest városi iratainak őrzési körülményeiről nem rendelkezünk adatokkal, s az 1686 előtti időszakból is csupán néhány iratot őrzünk. A Buda visszafoglalása (1686) után újrainduló városi élet hivatalos dokumentumait kezdetben a polgármester vagy a jegyző őrizte, majd a városi kancellárián tartották azokat. Uralkodói intézkedések nyomán a XVIII. század folyamán archiváriusokat neveztek ki, s az iratok biztonságos városházi megőrzéséről és rendjéről is gondoskodtak. 1873 után, a városegyesítést követően a régi pesti városháza mellett a használaton kívül maradt budai városháza pincéi, majd 1887-ben az Újvárosháza is a levéltári iratok őrzőhelyévé vált. A 19–20. század fordulóján a Károly-kaszárnyában helyezték el a Központi Városházát, ahol a levéltár még páncélszobát is kapott, viszont figyelmen kívül hagyták a távlati raktári szükségleteket. Az ezt követő legfontosabb fejlemény a terjedelmes irategyütteseknek a II. világháború alatt, 1943–1944-ben a Szent István-bazilika altemplomába történő menekítése volt; a legértékesebb dokumentumok pedig a Magyar Nemzeti Bank őrizetébe kerültek. Ezek Nyugaton tett kalandos útjukról végül sértetlenül tértek haza. A Városházán maradt iratok jelentős része viszont elpusztult az ostrom alatt. A lángok martalékává váltak többek között az állami anyakönyvi másodpéldányok, az egyesületi alapszabály-gyűjtemény, az alapítványi okmánytár, s jelentős kárt szenvedett számos polgármesteri ügyosztály két háború közötti évekből való iratsorozata is. A háború után az 1960-as évek elejéig a városigazgatás központi épületében csupán a munkaszobák álltak a levéltár rendelkezésére, ennek folytán a bazilikai igénybevétel, ahol később irodákat is létesítettek, véglegesen fennmaradt. Az 1960-as években azután egy városházi felújítás, s külső raktárak létesítése eredményeként, némileg enyhült a zsúfoltság. A legértékesebb feudális kori iratok is visszakerülhettek a Városháza felújított raktárhelyiségeibe. A Fővárosi Tanács az elhelyezési gondok végleges megoldása céljából 1972-ben a városegyesítés centenáriumára készülve új levéltárépület létesítését határozta el. A legveszélyeztetettebb bazilikai anyag ideiglenes elhelyezésére a II. kerületi Heinrich István utcai, Molnár Farkas által tervezett s csak félig megépült, ovális kupolája folytán azonban műemléknek minősített Magyar Szentföld templom épületét jelölték ki. A centenáriumi lelkesedés elmúltával már nem volt többet szó új épület létesítéséről, s 1976-ban ezen részleg véglegesítése mellett döntöttek. Az 1970-es évek folyamán a raktárak mellett mikrofilmező, restauráló és könyvkötő műhely is létesült. Ezt követte 1989 és 1991 között a hazai levéltártörténet második legnagyobb iratköltöztetési akciója. Sor került a bazilikai altemplomban senyvedő iratok fertőtlenítésére, s más iratcsoportokkal együtt a levéltár állományának zöme az egykori józsefvárosi Misura-féle kocsigyár Leonardo da Vinci közi átalakított épületébe került. Ez azonban nem jelenthette az elhelyezési gondok végleges rendezését, így a levéltárvezetés ismét felvetette az egységes, központi levéltárépület létesítésének gondolatát. 1998-ban végül a XIII. kerületi Teve utcára esett a választás, amelyre vonatkozóan az új tervpályázatot a Koris János vezette Budai Építész Műhely nyerte el. A megvalósítást a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tehervállalása tette lehetővé. Az alapkövet Demszky Gábor főpolgármester 2002. október 11-én helyezte el, s az új létesítmény 2004-ben nyitotta meg kapuit. A 23440 m2 hasznos alapterülettel rendelkező új épületben több mint 35000 iratfolyóméter iratot őriz, rendez és ad ki a kutatóknak és ügyfeleknek Budapest Főváros Levéltára. A levéltár magas színvonalon végzett feldolgozó és feltáró munkáját 2012-ben az Év Levéltára díjjal ismerte el a szakmai közönség. A Kutató- és Ügyfélszolgálat egyre bővülő tevékenységét és folyamatos fejlődését a levéltárak igazi felhasználói, a kutatók, is elismerték. 2012-ben a Magyar Családkutatók Egyesülete által alapított „Az Év kutatóhelye” díjat Budapest Főváros Levéltárának ítélték oda.

A levéltárról bővebben itt olvashatnak.

További információk:

Cím: 1139 Budapest Teve u. 3-5.
Levélcím: 1554 Budapest Pf. 41

Telefon: +36-1/298-7500 (Portaszolgálat – központi hívásfogadás) +36-1/298-7517 (Titkárság) Fax: 298-7555 (Titkárság) E-mail: bfl@bparchiv.hu

Honlap: www.bparchiv.hu

Ügyfélszolgálat: +36-1/298-7501, 7502
E-mail: bfl@bparchiv.hu

Ügyfélfogadás

Hétfő: 13.00–16.00

Kedd: zárva Szerda: 9.00–16.00

Csütörtök: zárva

Péntek: 9.00–13.00

Kutatószolgálat: +36-1/298/7503,7504
E-mail: kutato@bparchiv.hu

Nyitva tartás

Hétfő: 9.00–16.00

Kedd: 10.00–19.00

Szerda: 9.00–16.00

Csütörtök:10.00–19.00

Péntek: zárva

Tervtári kutatóterem: +36-1/298/7514
E-mail: kutato@bparchiv.hu

Nyitva tartás
Hétfő: 9.00–16.00
Kedd: 10.00–19.00
Szerda: 9.00–16.00
Csütörtök:10.00–19.00
Péntek: zárva


Intézményi titkár: Fazekasné dr. Toma Katalin Telefon: +36-1/298-7523 E-mail: tomak@bparchiv.hu