HU | EN | DE

Juhász Pál: A gazdálkodók boldogulásának mintái az 1970-es években és az 1990-es évek válsága.

Juhász Pál: A gazdálkodók boldogulásának mintái az 1970-es években és az 1990-es évek válsága. Esélyek és kockázatok

Az 1970-es években a mezőgazdaságban alkalmazott gyors technológiai változások hatására, a „második gazdaság” rendszerbe szerveződésével párhuzamosan, az egyre intenzívebb egyéni vagy családi árutermelésre törekvő téesztagok jelentős fejlesztésekbe fogtak, hogy használni tudják az új eszközöket és fajtákat. Ennek érdekében nem csak az új eljárásokat tanulták meg, hanem látványosan újították kapcsolati hálójukat is, hiszen a szükséges új eszközöket és szolgáltatásokat a tervgazdaság formálta vállalatrendszer nem tudta biztosítani. A tanulás és a kapcsolatépítés jelentőségének tudása már korábban, a 20. század folyamán egyre változatosabb kapcsolatokat igénylő paraszti árutermelés gyakorlatában kialakult. Az új körülmények között az együttműködések újabb társadalmi korlátokat léptek át. Egy-egy üzletkör specializált vállalkozóinak alig lett kapcsolata a más üzletkörben érdekeltekkel, viszont új kapcsolatai kivezettek a faluból. A nagyüzemi és a kisvállalkozói mezőgazdasági termelés egyidejű gyors növekedését nem csupán a KGST tagországok lassabban változó mezőgazdaságuk miatt jelentős élelmiszerkereslete tette lehetővé, hanem az is, hogy a kormány rákényszerült arra, hogy támogassa a keményvalutát hozó exportot. Így olyan tevékenységek is bővültek, amelyekben nem voltunk versenyképesek. A rendszerváltás és a KGST felbomlása után, a magyar gazdaság nyitottá válásával, azok, akik nem tudtak megfelelő léptékben az élelmiszeriparnak vagy az exportügynökségeknek szállítani, többnyire nem tudták eladni termékeiket. A kudarcok és a bizalmatlanság miatt leépültek vagy összezsugorodtak a második gazdaságot éltető kapcsolathálók. A kisvállalkozói árutermelés annak ellenére gyorsan csökkent, hogy a kormányok idealizálták és támogatták. Ebben szerepe volt annak is, hogy az új törvények nem illeszkedtek a gazdálkodási viszonyokhoz, s hogy nehezítették a tartós birtokformálást.