HU | EN | DE

Korall

 

A Korall folyóirat honlapja: http://www.korall.org/

 

Édesek és mostohák: szülői szerepek, Korall (21. évf.) 2020. 82. szám

Erdélyi Gabriella: Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lányai kapcsolata

Gyimesi Emese: Szendrey Ignác mint apa

Horváth József: „Én is anyja lévén leányomnak”: Gondoskodás a mostohagyermekekről a 17. századi győri családokban – a végrendeletek tükrében

Papp Kinga: Szülő-gyermek kapcsolat az Apor családban

Simon Katalin: Szülői betegség – gyermeki gondoskodás. Idősgondozás a 18. századi Óbudán az eltartási szerződések tükrében

Nagy Ágoston: Kisfaludy Sándor társadalmi és politikai reflexiói az 1831-es kolerajárvány idején

 

Vagyon és vagyonosodás, Korall (21. évf.) 2020. 81. szám

Jean-Yves Grenier: Erkölcsi norma és politikai gazdaságtan (13–21. század)

Szemethy Tamás: A 18. századi új elit vagyoni helyzete a Magyar Királyságban

Papp Viktor: Jómódúak és nincstelenek? Az ügyvédség vagyoni differenciálódása a dualizmus kori Budapesten

Pelles Márton: Az innovatív haditechnológiára alapozott meggazdagodás és politikai befolyásszerzés. Robert Whitehead szerepe a fiumei torpedógyártás világsikerében (1823–1923)

Baráth Katalin: Gegenpressing. Az első stadionépítési láz részvénytársaságai: FTC és MTK, 1908–1943

Lakatos Gabriella: Karriercélok és házasság. Női sikernarratívák az 1931 és 1944 között készült magyar vígjátékokban

Juhász Pál: A gazdálkodók boldogulásának mintái az 1970-es években és az 1990-es évek válsága. Esélyek és kockázatok

Kristóf Luca: Privatizátorok és „nemzeti nagytőkések”. A vagyonos elit megítélése a rendszerváltás utáni Magyarországon

Lengyel György: Oligarchák, patrónusok, kliensek

 

Tudomány és intézményei, Korall (21. évf.) 2020. 80. szám

Schwendtner Tibor: Ki találta fel a humboldti egyetemet? Vita az úgynevezett „Humboldt-mítosz”-ról

Erdélyi Mátyás: A Keleti Kereskedelmi Akadémia és az orientalisták: tudomány, gazdaság és társadalom interakciója

Őze Eszter: Társadalmi Múzeum: a szociális és egészségügyi nevelés intézménye

Szabari Vera: Az 1960-es években intézményesülő magyar szociológia társadalmi és politikai környezete

Szécsényi András: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk László Szakkollégiuma a tradíciók és a szocialista elitképzés metszetében (1970–1988)

Tarafás Imre: A tulajdonságokkal bíró ember találkozása a tulajdonságok nélküli emberrel

Cora Zoltán: A magyarországi szociálpolitika és társadalombiztosítási rendszer vagyonvesztése és anyagi stabilizációja 1945 és 1947 között

 

Megfigyelt társadalom (Szerk.: Ring Orsolya – Koltai Gábor), Korall (21. évf.) 2020. 79. szám

Huhák Heléna: Megfigyelés másképp. Házi agitáció és egy angyalföldi tanácstag lakólátogatásai

Somogyvári Lajos: Az 1949-es választások amerikai szemmel. Nagykövetségi útibeszámolók a vidéki Magyarországról 

Slachta Krisztina: Láthatatlan erőszak. Az állambiztonsági szervek láthatatlan jelenlétének erőterei és ellenségképeinek rendszere – értelmezési és elemzési lehetőségek 

Vörös Géza: Apácák a politikai rendőrség célkeresztjében, avagy mennyit ér egy lehallgatókészülék? 

Soós Viktor Attila: „Ék” fedőnevű konspirált lakás a hírszerzés szolgálatában

Murai András – „A rendszer rajtuk tartotta óvó szemeit”. Németh Brigitta Megfigyelések az egykori Gulag-rabok körében 

Pap Péter: István Kijelölt és önként vállalt kényszerpályák. A József Attila Kör és a hatalom, 1983–1986 

Csatári Bence: „Szia Gábor, hogy vagy?” A kádári könnyűzenei élet állambiztonsági megfigyeltjeinek és megfigyelőinek attitűdjei jelenkori narratívák tükrében 


Diétai követek, országgyűlési képviselők (Szerk.: Klement Judit – Majorossy Judit), Korall (18. évf.) 2017. 70. szám

Nagy János: „Hozzáfognak hát buzgón, hisz Turnus a példa”. Buda város követei az 1741. évi országgyűlésen

Dominkovits Péter: Megyei hivatalviselőkből a rendi diéták követei. Párhuzamos családi karrierek a kora újkori Sopron vármegyében

Sebők Richárd: Az 1722–1792 közötti országgyűléseken részt vevő és részt nem vevő ítélőmesterek prozopográfiai elemzése

Horváth Gyula Csaba: A 18. század végi és a reformkori hatalmi elit rokoni kapcsolati hálózata

Völgyesi Orsolya: Vármegyei követek az 1832–1836. évi országgyűlésen a titkosrendőri jelentések tükrében

Dobszay Tamás: Széchenyi István az országgyűlési részvétele. Diétai itinerárium

Tóth-Barbarics Veronika: „Családi különállások” vagy „egyéni érzés és hajlandóság”? A főrendiházban örökös jogú főnemes családok országgyűlési részvétele és szerveződése a dualizmus időszakában

Gerhard Péter: A fővárosi képviselőjelöltek a dualizmus korai időszakában

  

Tudomány a nemzetépítés szolgálatában, Korall (16. évf.) 2016. 62. szám:

Hörcher Ferenc: „Soft power” a reformkorban? A Széchenyiek tudománypolitikai céljai

Szalisznyó Lilla: A magyar irodalom férfiasan kezdi fejét emelni. A Magyar Tudós Társaság jutalmainak szerepe az irodalom elismertetésében (1831−1847)

Mester Béla: A magyar filozófiatörténet elbeszélésének megformálása az egyetemes filozófiatörténet és a kulturális nemzetépítés kontextusában. Almási Balogh Pál vállalkozása

Eszik Veronika: A magyar–horvát tengermellék mint nemzetiesített táj. Adalék az intézményesülő földrajztudomány és a nemzetépítés kapcsolatához

Stráner Katalin: Természettudomány magyarul vagy magyar természettudomány? Dapsy László, a magyar darwinizmus és a Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalatának eredete

Lafferton Emese: A „magyar arc vita”. Faji gondolkodás a magyar néprajzban és az antropológiában a századfordulón

Varga Bálint: Nemzeti és regionális történelem egy sokszínű térségben: a bánsági történetírás a hosszú 19. században

Papp Gábor György: „Vezessük be minél előbb nemzeti hagyományainkat a modern világba”. A nemzeti építészet fogalmának változásai az építészeti szakirodalomban Magyarországon

Sonkoly Gábor: Mennyiben bécsi a Bécsi Memorandum? A városi örökség meghatározásában bekövetkező változások történeti értelmezése

 

Női életvilágok tematika, Korall (16. évf.) 2015. 60. szám:

Tóth Zoltán: I. Tóth Zoltán társadalomszemlélete

Benda Judit: A csendes háttér. Nők munkalehetőségei a középkori Budán

Dömötör Ildikó: Magyarország egy angol úri hölgy szemszögéből – Julia Pardoe útleírása 1839–40-ből

Granasztói Olga: A szépnem hazaszeretete, avagy hogyan mentette meg két nő Magyarországot 1722-ben

Farkas Gyöngyi: Irén szerint a világ. Egy szatmári parasztasszony történetei