HU | EN | DE

Budapest ostroma szovjet levéltári források alapján

Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Budapest ostroma szovjet levéltári források alapján című sajtótájékoztatójára 2020. február 13-án (csütörtök) 9.30 órakor.

Hetvenöt évvel ezelőtt ért véget Budapest ostroma. Ebből az alkalomból február 13-án teljes terjedelmükben még sehol nem publikált orosz levéltári dokumentumokat mutat be Budapest Főváros Levéltárában Ungváry Krisztián történész és Meruk József újságíró, kutató. A podolszki székhelyű Orosz Központi Katonai Levéltárból származó iratok betekintést engednek Budapest ostromának előkészítésébe, új információkat tartalmaznak Osztapenko kapitány halálának körélményeiről, a budapesti hidak megsemmisítésére tett orosz lépésekről, bemutatják a hadifoglyok nyilvántartásában tapasztalható ellentmondásokat, a szovjet tüzérség és légierő problémáit, valamint a fosztogató és erőszakoskodó szovjet katonák miatt kiadott parancsokat.
A Pamjaty Naroda című honlap 2015 óta  teszi közzé a szovjet hadsereg 1941-1945 közötti válogatott iratait. Ungváry Krisztián és Meruk József 43 olyan dokumentumot mutat be, amelyek releváns és fontos kérdésekre világítanak rá a történeti kutatások szempontjából, és amelyeket teljes egészében Magyarországon még nem publikáltak. A most magyarra fordított parancsokból, direktívákból, katonai határozatokból, feljegyzésekből, hadinaplókból, kitüntetési adatlapokból számos újdonságra derül fény Budapest ostromáról. 

A korabeli és a későbbi propaganda is a németeket tette felelőssé a fehér zászlós szovjet parlamenter, Osztapenko kapitány haláláért. A most előkerült szovjet irattári anyagok szerint a Vörös Hadsereg legfőbb parancsnoksága azonnal tudta, hogy valójában miként halt meg Ilja Afanaszjevics Osztapenko százados. Csakhogy az igazság egyáltalán nem fért bele abba a moszkvai hazugságáradatba, amelynek nyomán a világnak hamis üzenetet kürtöltek szét. (Neve magyarul Osztyapenko változatban terjedt el, de az orosz iratokban használt alak átírása a fonetika szabályai szerint helyesen: Osztapenko).  

Az adatok rácáfolnak a kommunista propaganda által előszeretettel hirdetett nézetre, hogy Sztálin meg akarta óvni a magyar fővárost, és ezért nehéztüzérségét sem vetette be. Kiderül, mi volt a terve Sztálinnak a budapesti hidakkal, amiket aztán végül a Wehrmacht robbantott fel. Több irat utal arra, hogy a szovjet hadvezetés komoly szervezési problémákkal küzdött. Feljegyzések utalnak a szovjet katonák körében tapasztalható súlyos fegyelmezetlenségre. A 3. Ukrán Front egyik határozatában sorjáznak a rendbontás, a randalírozás, az elkóborlás, a huliganizmus, testi sértés, a gyilkosság sőt a terrorizmus kifejezések. A súlyosan erőszakos esetek hátterében a legfőbb ok az ittasság volt. Fontos és tanulságos annak összevetése is, miért lehettek több ezres eltérések a hadsereg által átadott és a szovjet titkosszolgálat (NKVD) által átvett hadifoglyok számában?

A sajtótájékoztatón bemutatjuk a dokumentumok eredeti példányainak elektronikus másolatát, szovjet katonai térképeket és eddig nem látott fényképeket is Budapest ostromáról. 

Résztvevők: 

Dr. Kenyeres István főigazgató, Budapest Főváros Levéltára

Dr. Ungváry Krisztián MTA doktora, történész

Meruk József újságíró, kutató

 

Helyszín: Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert terem

1139 Budapest, Teve u. 3–5.

Időpont: 2020. február 13. 09.30 óra

A rendezvényen kép- és hangfelvételek készülhetnek.